Tanuljátok meg tisztelni
a születésnek ezt a pillanatát!
Törékeny pillanat, finom mozdulat,
megfoghatatlan, akár a reggeli
ébredésé.
Két világ között vagyunk,
a küszöbön.
A gyermek: habozik.
Irgalom, nehogy siettessétek!
Azt akarjátok, hogy elessen?
Hagyjátok, hogy ez a kis lény
úgy lépjen be, ahogy neki jó,
a maga kedvére, a maga ritmusában.
Hadd csinálja ráérősen.
Nézzétek a madarat, amint szárnyra kap,
először nehézkes, esetlen,
csak vonszolja a szárnyát, ami inkább akadályozza,
nézzétek, hogy botladozik, és azután…
már repül is!
Elvált a földtől, a levegő tartja, teszi kecsessé,
könnyeddé.
Mikor ment hát át egyik birodalomból a másikba?
Oly finom az árnyalat, hogy szinte észrevehetetlen.
Finom, mint az időbe belépni, vagy kilépni belőle.
Vagy mint az árapály, mely észrevétlenül
dagad,
ellenállhatatlanul, majd visszavonul.
Mikor fordult meg?
Hallásunk elég finom-e,
hogy meghalljuk az óceán
lélegzését?
Igen, a születés olyan, mint
a hullámtól elváló hullám, mely
a tengerből születik, de el nem válik tőle,
senki se nyúljon hát bele durva kézzel.
A misztériumhoz mit sem értünk.
Mert a gyermek onnan jön:
bízzátok rá: tudja, mit csinál.
Hagyjátok csak, látjátok?
Az egyik hullám partra veti,
a másik megragadja, kicsit kijjebb löki.
Már csak egy van hátra,
kint is van a habokból.
A föld hordozza.
Kiszabadult a hullámok közül,
és repes az örömtől, hogy szabad.
Semmit fel ne kavarjatok.
Várjatok.
Az első hajnal ez.
Hagyjátok meg hát eme pirkadat
minden nagyságát, fenségét.
Várjatok és várjatok,
hagyjátok meg a születés
minden lassúságát, ünnepélyességét.
Ez a gyermek életében először
ébred.
Ne kavarjatok fel semmit, mikor elhagyja
az álmok birodalmát.
Nézzétek!
Egyik percben fut még, elidőz kicsit
az álmok kertjében,
de máris az ágy széléhez ért!
Az örökkévalóság után
a gyermek átugrott a kimért idő világába.
Lélegezni kezdett!
(Leboyer, 1974/2002, p79-81)
Mit tegyünk, ha elhatároztuk, hogy követjük e spirituális szülés példáját? Valójában nem szükséges hozzá semmi más, csak ami amúgy is megtalálható egy háztartásban. Gondolok olyanokra, mint tésztaszűrő, puha textíliák (pl. pelenka, kendő, párnahuzat, ing), tengeri só, esszenciális olaj (pl. levendula), szárított gyógynövények (pl. rozmaring, levendula), valamint ami a szintén fontos: félhomály, csend és nyugalom. De mikor és mire használjuk e kellékeket?
Szülést követően vizsgáljuk meg, hogy a csecsemő miként viselte születését. Végezzünk el körülötte valamennyi szükséges teendőt oly módon, hogy az ne gátolja az anya és gyermek közötti bőrkontaktust, illetve a szoptatás megkezdését. - A korai bőr kontaktus biztosítja az újszülött egészséges glükóz szintjét. Kevesebbet sírnak, hosszabb a csendes alvás idejük, és jobb a hőmérsékletszabályozásuk.
Közben az anyának koncentrálnia kell a méhlepény megszülésére is. A természetes úton megszületett méhlepényt 24 órára helyezzük egy szűrőbe – kis alátéttel, ami az esetlegesen lecsöpögő nedvességet felfogja. Nem kell sietni semmivel. Van időnk. A méhlepényt tartsuk közel az újszülötthöz, vele egy szintben, esetleg kicsit magasabban. Ez által biztosítjuk, hogy a méhlepény szikkadjon, a köldöki vér teljes mennyisége pedig átfolyjon az újszülöttbe.
Fotó: Kate Clark és kisfia, Mason a méhlepénnyel (2011)
Fotó: Patrice Nichole Byers kislánya 40 perccel vízben születése után (2011)
A méhlepényt csak eztán (esetleg másnap) kezeljük. Finom mozdulatokkal – hiszen a gyermek érzékeny része – meleg vízben megmossuk. Letisztítjuk róla a megtapadt vért, s puha, nedvszívó ruhával óvatosan felitatjuk róla a nedvességet.
A gyerekek is – ahogy mindenki - szeretik tudni, mi történik körülöttük. Mondjuk el nekik azokat a lépéseket, melyeket éppen elvégezni készülünk – akkor is, ha esetlen nem hisszük, hogy a csöppség minezt megérti.
Csomagoljuk a méhlepényt egy légáteresztő textíliába (pl. textil pelenka, kendő), amit aztán majd naponta cserélünk – de szűrőben vagy szitában is tarthatjuk. A lótusz szülés szerelmesei körében elterjedt, hogy szülés előtti hetekben egy bugyrot varrnak a méhlepénynek, számukra kedves, de puha anyagból (pl. régi kedvenc ruha, családi ereklye, férj régi puha ingje). A bebugyolált méhlepényt ebbe helyezik el, a köldökzsinórt pedig lazán selyem szalaggal tekerik körbe.
Fotó: Otthon készített méhlepény zsák.
Fotó: Bambusz gőzölő.
A levegő által körüljárt méhlepény megfelelően szikkad, ami megakadályozza, hogy annak szaga legyen. Szikkadását elősegíthetjük azzal, hogy tengeri sóval alaposan beszórjuk - VIGYÁZAT, a köldökzsinórra vagy a köldök közelében ne kerüljön belőle. Adhatunk hozzá esszenciális olajokat (pl. levendula), szárított gyógynövényeket (pl. porított rozmaring, aranygyökér, neem olaj, levendula) vagy pézsmát. Szárító hatásuk mellett fertőtlenítenek is. Sunni Karll „Sacred Birthing” (magyarul: szent szülés) című könyvében arról ír, hogy szerinte a só használata kíméletlen a méhlepényre nézve. Ő szárított rozmaring használatát javasolja valamint a méhlepény levegőn tartását. A nedvesség felitatását követően egy bambusz gőzölőbe , vagy szitába való helyezését javasolja, hogy a levegő minél jobban átjárja. Fontos a szárazon tartása.
Fotó: forrás ismeretlen
A méhlepényt éppen úgy kell gondozni, mint a gyermeket. Figyeljünk rá, hogy a gyermek közelében legyen, és a köldökzsinór ne feszüljön meg. Ha a méhlepény „fázik”, a gyermek nyugtalanná válik. Egyik lótusz szülött gyermek édesapja - aki szakács - kísérletezett a méhlepény kezelésével oly módon, hogy az a leválást követően fogyasztható állapotban maradjon. Jégkockákra helyezte, de a gyermek nyugtalanná vált (fázott a méhleoény). A méhlepény visszamelegítése után a gyermek ismét megnyugodott.
Fotó: Tiffany, és lótusz szülött gyermeke Lyric a méhlepénnyel (2010)
Azonban nemcsak a hőmérsékletre kell gondot fordítanunk, hanem kezelésére is. Lehetőleg ne érintsék „idegen” kezek. A gyermekek nem szeretik, érzékenyek erre. Ha az alvó gyermek köldökzsinórját, vagy méhlepényét megérintik, ő felébred (több napos méhlepény esetében is), és érdeklődik az iránt, hogy mi történik.
A gyermek mozgatását minimalizáljuk. Ha nagyon szükséges, azt óvatosan tegyük. A gyermek fürdethető, ahogy „normál” esetben is. Ilyenkor segítő tartja a méhlepényt a gyermek mellett. Vannak, akik azt vallják, hogy a gyermeket első héten nem kell fürdetni, csupán tiszta mandulaolajjal átmasszírozni – ettől bőre is szebb lesz.
A gyermeket tetszés szerint, de lazán öltöztessük, lehetőleg elöl gombolós ruhába.
Amikor a köldökzsinór kezd száradni, óvatosan benedvesíthetjük a formáláshoz – gyorsan szikkad.
A fotó forrása: http://www.facebook.com/ (2010)
Sokan nem tudják, hogyan kezeljék a köldökzsinórt. Félnek annak elfertőződésétől. Semmi más teendőnk nincs vele, mint ami a köldökcsonkkal „normál” szülés esetén lenne. Amikor leszárad a köldökzsinór, megjelenik rajta egy kis fehér anyag, és a köldök bepirosodik. Ennek megjelenése nem probléma, csupán a köldökzsinór bakteriális leszáradásának jele. Kezdetben a szülők antibakteriális szereket használtak a gyermek köldöke körül, ami azonban késleltette a leválást. Elpusztítja azokat a baktériumokat is, melyek hatására a leszáradás bekövetkezik. Hagyjuk a természetes leszáradási folyamatot. Aki valamivel kezelni akarja e területet, annak egy kis anyatej használata javasolt (természetes antibakteriális hatású). A fertőzés veszélye miatt nem kell aggódni, hiszen nincs nyílt seb – mivel nincs vágás sem. Ellenben köldökzsinór elvágása esetén szükség van gyógyulási időre, és a nyílt seb miatt nagyobb a fertőzés veszélye is.
Fotó: Ilithyia Inspired gyermekének köldöke a már száraz köldökzsinórral (2011)
A pelenkát lazán helyezzük a gyermekre, és helyezzünk alá egy extra pelenkát is.
Gyengéd, harmonikus átmenetet biztosítunk újszülöttünk számára. Nagyszerű, ösztönzőleg ható ajándék, hogy a gyermekhez a köldökzsinóron keresztül kapcsolódik a méhlepény. Nem tuduk őket felkapni, hogy elszaladjunk gyorsan bevásárolni. A lótusz szülést követő napokban az egész család lelassít. Ez egy olyan időszak, amikor a család otthon marad, és élvezik a békés együttlétet. Az első 3-10 napot teljes nyugalomban és meghittségben az ágyban töltik, míg a köldökzsinór le nem szárad. Tartsuk távol a televíziót, a telefont, és a látogatókat is.
A lótusz szülés nem csak a gyermek köldökzsinóron keresztüli kapcsolatát jelenti a méhlepénnyel, hanem az élet tiszteletben tartását. Azt a hatalmas átalakulást, amin a gyermek és az anya keresztülmennek. Nagyszerű orvosság. Időt és lehetőséget ad a pihenésre, biztosítja a csendben és nyugalomban töltött napokat, valamint a családi kötelék kialakulását a rohanó világba való kilépés előtt. Megfigyelhető, ahogy az újszülött közelebb és közelebb kerül a családhoz, a számára eddig oly fontos méhlepényről pedig fokozatosan leválik. Ez az időszak segít felismerni a szülőknek, hogy a gyermeknek ez egy fontos állomás fizikailag, lelkileg, és spirituálisan is.
